Balatoni halászlé Budapest belvárosából

Szinte mindannyiunk emlékében él egy-egy, a nyaralás során elfogyasztott ételköltemény, amire gondolva még évek múlva is megnyaljuk a szánk szélét. Ha megkívánjuk, gondolatban már legszívesebben úton is vagyunk egy tál levesért. Azonban létezik egy hely, ahol az étlapon számos tájegység jellegzetes étele szerepel összegyűjtve, és ezért csak a belvárosig kell utazni.

„Emlékszel arra az isteni halászlére az északi parton? Szinte akkor fogták ki a vízből a halat, olyan friss volt. Na és az alföldi kirándulásunk megkoronázására, a gulyáslevesre, szárított, csípős paprikával?” Ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat mindannyian hallhattunk már, ami nem véletlen, hiszen egy igazán jó ebéd emléke évekig velünk maradhat. A magyar gasztronómia minden tájegysége számunkra ízletes falatokat rejt. Aki itt nőtt fel vagy akár csak egyszer is kóstolta, tudja miről beszélek.

A halászlé egyike a magyar konyha hírességeinek, mely a néprajzi irodalom szerint azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. Köztudott, hogy az igazi halászlé bográcsban készül, így ritkán van lehetőség arra, hogy hamisítatlan változatát budapesti otthonunkban fogyasszuk. A leves alapja a ponty, ehhez kerül kiegészítőként néhány egyéb halfajta, ami frissen kifogva – akár a Balatonból – az igazi.

Aki Magyarországra látogat, nem mehet el anélkül, hogy ki ne próbálta volna a magyar gasztronómia büszkeségét: a gulyáslevest. Ez az étel szinte az egyedüli olyan parasztétel, ami a 19. században egyszerre volt jelen a paraszti és nemesi ebédeken, ami nem véletlen. Egy különleges fajtáját cipóban tálalják.

Ezen kívül érdemes kipróbálnunk különböző ételek grillezett verzióját (pl. cigánypecsenye), megízlelnünk az igazi békéscsabai kolbász faszénen sült változatát, és egy pohár bor mellett arról diskurálnunk, hogy a köretünk éppen tócsni, lapcsánka, rösztike vagy cicedli.